Doublet II., 1. rész - források, szabásminta

A következő cikksorozatban egy német muskétás doubletjének el­ké­szí­té­sét mutatom be.

A piros felső az I.M.F. monogramú rézmetsző 1617-ben készült kártyái közül

A színekhez egy már meg­lé­vő, nyers gyap­jú­szö­vet és az itt látható kár­tya­lap^[1] adta az ötletet. A kép alap­ján nem dönt­he­tő el, hogy a vörös ujj mi mó­don csat­la­ko­zik a fehér ru­há­hoz, de más, részletesebb áb­rá­zo­lá­so­kat, pél­dá­ul Jacob De Gheyn^[2] met­sze­te­it, vagy akár ugyan­en­nek a pakli kár­tyá­nak a zöld alsóját meg­néz­ve az lát­ha­tó, hogy sok ha­son­ló eset­ben a doubletre felvett mel­lény­ről van szó, és az el­té­rő színű ujj az alulra vett ru­ha­da­rab­hoz tartozik. Ezt a Ja­net Arnold által^[3] kö­zölt da­­ra­­bok is meg­e­rő­sí­tik. Ter­mé­sze­te­sen lé­tez­tek el­té­rő megoldások, főleg olyanokra látni pél­dát, hogy buffcoatra kerül külön ujj. Egy egyszerű katona meg­je­le­ní­té­sé­nél azonban a leg­töb­bet ábrázolt formához akartam tartani magamat, ezért a le­en­dő tu­laj­do­no­sá­val egy teljesen vörös doublet mellett dön­töt­tünk, amely­hez egy vi­lá­gos mellény is készül.

Muskétás a De Wapenhandelinghe-ből [2] Jól megfigyelhető a kigombolt mellény alatt látható doublet.

Szabásminta
A szabásmintát ezúttal magam rajzoltam, a leközölt korabeli pél­dá­nyo­kat és szabásmintákat alapul véve (a módszer leírása angolul itt és itt található). A doublet szabásmintáját a hozzá való mellényhez is fel terveztem használni, így egy barna papírra rajzoltam fel.

Kezdetnek fel kell vennünk egy téglalapot, ennek rövidebbik oldala a hát hossza, a hosszabbik pedig a mellbőség fele. A hát hosszát a válltól a köldök vonaláig mérjük – erre nagyon fontos ügyelni, mert ha hosszabbra hagyjuk, amellett, hogy nem áll majd feszesen a ruha, a nadrág is, amit majd a doublethez rögzítünk, lejjebb kerül a kelleténél.
Ha felvettük a méreteket, a hosszabb oldalt elharmadoljuk, a rövidebbet pedig elfelezzük, ezek lesznek a segédvonalaink.
Ezután az alábbi módon vettem föl a méreteket:

AB: vállszélesség
BCD: karöltő
DE: vállszélesség
EF: gallér magassága
FG: 1/6 nyakbőség
GH: hát + gallér
HI: 1/3 derékbőség
JK: 2/3 derékbőség
KL: hossz elöl
LA: ív, sugara a nyak­bő­ség 1/6-a

A rajzolásnál az alábbiakat vegyük figyelembe:

• A karöltő (BCD) ívének megrajzolásánál ügyeljünk rá, hogy a mellkas felé bővebb legyen az ív, érintse a vízszintes se­géd­vo­na­lat, és nagyjából a középső har­mad­ba essen.
• A C pont a karöltő hosszának egyharmadánál van az íven, a CIJ nyílás mérete a derékbőség és a mellbőség különbségéből adódik.
• A KL vonal alsó részén egy pici ívet kell hagynunk, korban divatos módon. Ha a derékbőség nagyobb lenne a mell­bő­ség­nél (pocak), azt is ide számítsuk bele.
• Körben hagyjunk egy-két ujjnyi varrásráhagyást!

Az ujj segdédvonalainak meg­raj­zo­lá­sá­hoz a karöltő bő­sé­gé­re és a kar hosszára van szükség. A méretek a következők:

AB és BC: a karöltő egynegyede
BE: a felkar hossza
DE és EF: a karöltő 1/6-a
EG: az alkar hossza
GH: a csuklóbőség fele

A rajzolásnál az alábbiak szerint járjunk el:

• A karöltő ívének (AC között) jelölő vonalakra rajzoljunk íveket az áb­rán látható módon (a rajzon látható világos rész az ujj felső, a sötét az alsó felét jelöli). Az ívek közti távolság ha­tá­roz­za meg azt, hogy alaphelyzetben az ujj milyen szöget zár be a vállal, ezért nem érdemes túl nagyra venni.
• Az F pontnál a könyök mozgását megkönnyítendő, hagyjunk egy kis kiszögellést.
• A H pont nagyjából két ujjnyival a G fölött helyezkedik el.
• A kar oldalainak nem szükséges érinteniük a D és az F pon­to­kat, de annál bejjebb ne menjünk.
• Az ujjnál se feledkezzünk meg a varrásráhagyásról!

A gallérhoz és a leffentyűkhez nem készítettem külön szabásmintát, ugyanis ezeknek a mérete nem kötött, és a szabáskor leeső da­ra­bok­ból tervezem elkészíteni őket. A következő részben a szabásról és az összeállításról írok.