A táborozás alapvető kelléke a sátor, ám ez a 17. század hadjáratain korántsem volt annyira természetes, mint manapság. A katonáknak táborozáskor csak a helyet jelölték ki, ahol elalhattak, és a holmijukat elhelyezhették, és ha volt nekik, ide felverhették a sátraikat vagy kunyhóikat is. A következőkben áttekintek néhány korabeli ábrázolást, majd bemutatom a saját sátramat is.

Az alábbi cikksorozatban egy iskolás korú kislány ruhájának elkészítését fogom bemutatni.

Egy nagyon kedves barátnőm kérésének tettem eleget, mikor megfontam neki az alábbi képen látható varrós kosarat.

Rumpoldt^[1] receptjei között gyakran találkozhatunk a húsgombócokkal, szinte az összes hal- és húsféléből ajánlja; ezúttal nyúlhúsból készült.

Táborban végzett munka közben többször láttam már szükségét könnyű, hordozható ülőalkalmatosságnak, ezért úgy határoztam, hogy készítek magamnak egy háromlábú széket.

A korabeli ételek rekonstrukciójához nincsen mindig szükség sok különleges hozzávalóhoz. Habár gyanítom, hogy főtt hús gyümölcsszósszal hozzám hasonlóan sokaknak inkább az iskolai menzát juttatja eszébe, az ötlet már négy évszázaddal ezelőtt is létezett. Marx Rumpoldt^[1] receptje következik.