Az alábbiakban egy 1600 és- 1620 között, katonák által viselt nadrág elkészítését kísérlem meg, amelynek ötletet egy pikás karakter felruházása során merült fel. A cikk első részében a kiindulásul szolgáló képi forrásokat tekintem át.
XVII. századi katonák kinézetével kapcsolatban gyakran hivatkozom Jacob Wallhausen és Jacob De Gheyn illusztrált hadművészeti munkáiban látható metszetekre, amelyeken a fegyverfogásokat mutatják be, és amelyeken a legkülönfélébb szabású és díszítettségű ruhadarabok figyelhetők meg. Kiindulásul az alábbi kép szolgált:
A forma
A nadrág formája a XVI. századi spanyol udvari divat hatására terjedt el szélesebb körben, habár az alább felsorolt források mindegyike arra utal, hogy a legalsó néprétegek nem hordták.
A könyvet[3], amelyben a fenti metszet megjelent, először 1615-ben adták ki, így abban biztos voltam, hogy a ruhadarabbal nem lövök túl a korszakon. Ennek ábráin muskétásokon és pikásokon egyaránt láthatók különféle hosszúságú és díszítettségű trunkhose-ok.
De Gheyn-nél[2] a pikások közül hordanak többen efféle nadrágot.
Gillis Congnet flamand festő egyik 1581-re datált festményén hasonló szabású nadrág egy katonazenészen látható.
A Patterns Of Fashionben[1] leírt, a Victoria&Albert múzeumban őrzött eredeti darabot 1600 és 1605 közé datálják. A díszesen hímzett nadrág egy bársonyból varrott úri viselet része, így az elkészítendő darabom szempontjából csak a forma és a szabás analógiái lényegesek.
A díszítés
A metszeten látható nadrág a korra jellemző hasítékokkal van díszítve. Az efféle díszítés lényege, hogy a külső szövet és a tartást adó vastag közbélés között egy második, általában színben elütő bélést is találunk, amely a hasítékokon át kilátszik. A hasítékok szélét nem dolgozták el, hanem a kirojtolódást megelőzendő, átlósan vágták, esetleg viasszal vagy híg enyvvel kezelték a fonákán[4]. Ez arra enged következtetni, hogy a metszeten látható nadrágot - legalábbis a bő felső részét - szálirányban szabták ki.
A szabás
Mivel a metszet elsődleges célja nem a ruházat, hanem a fegyverfogás bemutatása, így nem annyira részletgazdag, hogy kizárólag ez alapján elkészíthető legyen egy korhű darab. A fent említett, hímzett nemesi öltözetről azonban készült részletes leírás, ami alapján el tudtam indulni.
A nadrág felső része buggyos, amely nagyjából combközépig ér. Ez a térdet takaró szűk szárban folytatódik, a harisnyát ezen kívül és belül is hordhatták[1]. A külső bársonyszövet alatt merev közbélés van, majd egy vékonyabb belső bélés, ami kisebbre van szabva a közbélésnél, és a kettő közé nagy zsebeket varrtak, amikben a tulajdonos az ingóságait hordhatta. Ezeket a formai elemeket fogom megvalósítani az általam készített nadrágon is.
A cikk következő részében az anyagok és a szabásminta kiválasztásáról lesz szó.
ForrásokXVII. századi katonák kinézetével kapcsolatban gyakran hivatkozom Jacob Wallhausen és Jacob De Gheyn illusztrált hadművészeti munkáiban látható metszetekre, amelyeken a fegyverfogásokat mutatják be, és amelyeken a legkülönfélébb szabású és díszítettségű ruhadarabok figyelhetők meg. Kiindulásul az alábbi kép szolgált:
 |
| Pikás a Kriegskunst zu Fuß-ból |
A nadrág formája a XVI. századi spanyol udvari divat hatására terjedt el szélesebb körben, habár az alább felsorolt források mindegyike arra utal, hogy a legalsó néprétegek nem hordták.
A könyvet[3], amelyben a fenti metszet megjelent, először 1615-ben adták ki, így abban biztos voltam, hogy a ruhadarabbal nem lövök túl a korszakon. Ennek ábráin muskétásokon és pikásokon egyaránt láthatók különféle hosszúságú és díszítettségű trunkhose-ok.
De Gheyn-nél[2] a pikások közül hordanak többen efféle nadrágot.
Gillis Congnet flamand festő egyik 1581-re datált festményén hasonló szabású nadrág egy katonazenészen látható.
A Patterns Of Fashionben[1] leírt, a Victoria&Albert múzeumban őrzött eredeti darabot 1600 és 1605 közé datálják. A díszesen hímzett nadrág egy bársonyból varrott úri viselet része, így az elkészítendő darabom szempontjából csak a forma és a szabás analógiái lényegesek.
A díszítés
A metszeten látható nadrág a korra jellemző hasítékokkal van díszítve. Az efféle díszítés lényege, hogy a külső szövet és a tartást adó vastag közbélés között egy második, általában színben elütő bélést is találunk, amely a hasítékokon át kilátszik. A hasítékok szélét nem dolgozták el, hanem a kirojtolódást megelőzendő, átlósan vágták, esetleg viasszal vagy híg enyvvel kezelték a fonákán[4]. Ez arra enged következtetni, hogy a metszeten látható nadrágot - legalábbis a bő felső részét - szálirányban szabták ki.
A szabás
Mivel a metszet elsődleges célja nem a ruházat, hanem a fegyverfogás bemutatása, így nem annyira részletgazdag, hogy kizárólag ez alapján elkészíthető legyen egy korhű darab. A fent említett, hímzett nemesi öltözetről azonban készült részletes leírás, ami alapján el tudtam indulni.
A nadrág felső része buggyos, amely nagyjából combközépig ér. Ez a térdet takaró szűk szárban folytatódik, a harisnyát ezen kívül és belül is hordhatták[1]. A külső bársonyszövet alatt merev közbélés van, majd egy vékonyabb belső bélés, ami kisebbre van szabva a közbélésnél, és a kettő közé nagy zsebeket varrtak, amikben a tulajdonos az ingóságait hordhatta. Ezeket a formai elemeket fogom megvalósítani az általam készített nadrágon is.
A cikk következő részében az anyagok és a szabásminta kiválasztásáról lesz szó.
- Arnold, J.: Patterns of Fasion 1560-1620. Macmillan Publishers Ltd, London (1985). ISBN: 0896760839
- Gheyn, J. de: De Wapenhandelinghe van Roers, Musketten ende Spiesen. (1608).
- Wallhausen, J. J. von: Kriegskunst Zu Fuß. Hieronymo Gallero, Oppenheim (1615). Online-kiadás: Göttinger Digitalisierungszentrum.
- Mikhaila, N., Malcolm-Davies, J.: The Tudor Tailor: Reconstructing Sixteenth-Century Dress. Costume and Fashion Press, Hollywood (2006). ISBN: 9780896762558
