Zsebóra készítése, 1. rész - Korabeli órák

Megjelenésük rendkívül változatos. Általában egymutatós szer­ke­ze­tek (csak a kismutatóval szerelt) feltehetőleg kis méreteik miatt (az asztali óráknál már gyakori a két mutató), azonban megmaradt két­mu­ta­tós kivitelű is, bár az inkább a század végéről (a 7. óra, kissé bi­zony­ta­lan a datálása).
Tokozásuk szinte mindig díszített, de legalább finoman kidolgozott kivitelben készült. A fedél lehet fém, üveg, vagy valamilyen áttetsző ásvány, többnyire hegyikristály. Az óraszerkezetet magába foglaló test többnyire fém, gyakran zománcozva, de itt is előfordul ás­vá­nyok­ból csiszolt, többnyire hegyikristály vagy borostyán. Az alak rend­kí­vül sokféle, a kidolgozás miatt néha nehezen meg­ha­tá­roz­ha­tó. Általában többé-kevésbé zömök hasábok, felülről kereszt, sza­bá­lyos sokszög, ellipszis, vagy kör alapúak. Szintén gyakori a nagy­já­ból csepp vagy gömbforma. A fentieken kívül ismerünk egészen kü­lö­nös alakokat is, viszonylag gyakori például a koponya (memento mori). Előfordult, hogy az órát annak védelme céljából domborított bőrtokba helyezték, amin keresztül csak a számlap volt látható.
Az óraszerkezet többnyire két alaplemez közé van felépítve, gyakran díszített kivitelben, és amennyiben a tokozás átlátszó, az óra meg­je­le­né­sét egészen lenyűgözővé teszik (5., 6. óra). A felhúzás több­nyi­re a hát­la­pon, néha az előlapon kialakított tengelyvégre illeszthető kulccsal történt.

Esetemben az óra készítésének kettős célja van:
Di­vat­cik­ként hangsúlyozni a karakter (hadmérnök) kü­lön­le­ges meg­je­le­né­sét. Egyfajta kitüntetésként is viselhető, lévén az il­le­tő mér­nök anyagi helyzete (bár igazán nem volt rossz) nem feltétlenül indokolja egy efféle csecsebecse megszerzését, azonban a szük­ség­sze­rű kap­cso­la­tok a főúri hadvezetéssel könnyen meg­ma­gya­ráz­hat­ják (pl.: egy si­ke­res munka, tervezés, vagy haditett el­is­me­ré­se­kép­pen).
Ugyan­ak­kor, mint hagyományőrzőknek, a pon­tos idő ismerete sok­kal fon­to­sabb, mint a XVII. század bár­me­lyik em­be­ré­nek, pél­dául a szer­ve­zők miatt, és az életet nagyban egy­sze­rű­sí­ti, ha az időt nem kell mindig bujkálva megnézni.