A bőr viaszozásának lényege, hogy a bőr rostjai között lévő teret viasszal töltjük ki, ezzel impregnáljuk, és keményítjük a bőrt. A viasz kihűlése után, a viasz megkeményedése miatt, egy formatartó és viszonylag kemény anyagot kapunk, amelyből rengetegféle dolog készíthető, a különféle tokoktól kezdve, táskákon és tarsolyokon át, egészen a kulacsokig és védőfelszerelésekig.
Maga a technika rendkívül egyszerű, fogjuk a keményíteni kívánt bőrt, és olvasztott viaszba mártjuk. Megvárjuk, míg teljesen átitatódik, aztán kivesszük, és hagyjuk kihűlni, és készen is vagyunk vele. Pár dologra azért mindenképpen érdemes figyelni a testi épségünk, és a családi béke megóvása végett.
Legelőször viaszt kell vennünk, ha lehet mindenképpen méhviaszt, de hol? Mindenképpen érdemes kinézni a helyi piacra, ahol a méhészek árulják, vagy egy vegyszer üzletbe, ahol lehet rendelni. Végső megoldásként felhasználhatunk méhviaszból készült gyertyákat is, de ezeknek az ára általában elég borsos.
 |
| Tepsiben felolvasztott és kihűlt viasz |
Ha megvan a viasz, azt fel kell olvasztani. Erre a célra nagyon jól használhatóak a tepsik, a nagyobb alapterületük miatt kevesebb viasz is elég lehet nagyobb bőrökhöz. Arra figyeljünk, hogy olyan edényt használjunk, ami már nem fog hiányozni a háztartásból, mert ha egyszer egy alkalmatosságban viaszt olvasztottunk, utána már csak nehezen lehet kitakarítani azt, ezért erre egy régi, már használaton kívüli lehet a legmegfelelőbb.
A viaszt tegyük a tepsibe, és a tepsit a tűzhelyre, gyújtsunk alá, és már olvad is a viasz. Arra figyeljünk, hogy már teljesen megolvadjon a viasz, de még ne forrjon fel. Ez az az a rész, ami a leginkább veszélyeztetheti a családi békét. Hiszen a lecsöppenő viasz megdermed, és utána már csak nehezen tisztítható, ráadásul, ha gáztűzhelyet használunk, akkor a lecsöppenő viasz ki is gyulladhat. Ezért mindenképpen tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket. A munkafelületet fedjük le újságpapírral, a serpenyő alá pedig tegyünk alufóliát. Ezzel meg tudjuk védeni a konyha tisztaságát és épségét. Ha kigyulladna, akkor semmiképpen se vízzel oltsuk, inkább fojtsuk el a tüzet egy nehezen gyulladó szövettel, vagy bőrrel!
 |
| Olvadt viaszba mártott bőr |
Ha formatartó tárgyat szeretnénk bőrből készíteni, akkor 1,8-2,2 mm vastagságú bőrt vegyünk. Ha viszont védőfelszerelést akarunk készíteni, akkor 3,5-4,5mm-es vagy ennél vastagabb kruppon bőröket használjunk. A viaszozás során bőrtől függően, egy pici zsugorodással mindenképpen kell számolnunk, vagy a darabokat viaszozzuk, és utána szabjunk, vagy pedig készítsük el a tárgyat, és az egészet egyben viaszozzuk.
Mielőtt a bőrt belemártanánk a viaszba, győződjünk meg róla, hogy az ne legyen nedves. Ha a nedves bőrt tesszük a viaszba, akkor a víz pillanatok alatt elforr a bőrből. Hirtelen nagy gőz fog képződni, ami miatt forró viasz fog mindenfelé fröcskölni, és a bőr teljesen össze fog ugrani és használhatatlanul felkeményedik. A méhviasz olvadáspontja 62-64°C körül van, és 205°C a lobbanáspontja. A mártáshoz használjunk fogót, ellenkező esetben csúnyán meg tudjuk égetni magunkat.
 |
| Felpuhult bőr fogóval megfogva |
Miután belemártottuk a bőrt, akkor az kikészítésétől függően, egy-két perc alatt teljesen átitatódik viasszal, így ha ezzel végeztünk, akkor ki is vehetjük, és letehetjük a munkafelületre. Ekkor a fölösleges viaszmennyiséget csöpögtessük le róla, vagy itassuk fel újságpapírral, esetleg háztatási papírtörlővel.
 |
| A fölösleges viasz felitatása |
Mikor kivesszük a bőrt, azt fogjuk tapasztalni, hogy a merevebb bőrök is teljesen felpuhultak, és nagyon jól alakíthatóak. Nem kell megijedni, a bőr a kihűlés után fog megkeményedni, és addig jól alakítható, ezért ekkor helyezzük rá az elérni kívánt formára vagy présbe, és várjuk meg, míg teljesen kihűl. A viasz nagyon jól tartja a hőt, így ekkor is legyünk óvatosak, hogy elkerüljük az égési sérüléseket. Alkarvédő vagy kesztyű készítésénél, mikor a testünk a forma, mindenképpen öltözzünk több rétegben alá.
Ezzel el is készültünk a bőr viaszozásával.
Ne felejtsük el magunk után kitakarítani! Először is szellőztessünk ki. Utána, ha minden óvintézkedésünk ellenére is pár csepp viasz került a munkafelületre, akkor azt takarítsuk fel. Ezeket meleg vizes ronggyal vagy pengével tudjuk a legkönnyebben eltüntetni. A tepsi viaszt hagyjuk teljesen kihűlni, és csak utána tegyük el, hiszen felhasználható lesz legközelebb is.
A viaszozott bőrön, egy idő után, a használat miatt, apróbb repedéseket fogunk felfedezni. Ezektől, nem kell megijedni, mert nem a bőr repedezik, hanem csak a viasz. Ezeket a repedéseket viszonylag egyszerűen el tudjuk tüntetni. Először a repedéseket átkenjük egy kis melegített képlékeny viasszal, majd az egészet berakjuk a sütőbe, és újraolvasztjuk, majd hagyjuk kihűlni. A plusz viasz beszívódik a repedésekbe, kitölti őket, amitől a repedések kihűlés után el fognak tűnni.
