Először is ábrázolások után kutattam, hogy kiderüljön, miben különböznek a kora újkori keretes fűrészek a maiaktól.
Jost Amman: Asztalos a Ständebuch-ban (1568) Az elöl álló alak keretes fűrésszel dolgozik. Forrás: Deutsche Fotothek |
Fridrich Punkauer, nürnbergi asztalos (1571) A fűrész a falon lóg az ablak mellett Forrás: Stadtbibliothek Nürnberg |
Georg Han, nürnbergi asztalos (1589) A mester egy ívelt keretű fűrésszel dolgozik Forrás: Stadtbibliothek Nürnberg |
Wolff Schirmer, nürnbergi ács (1606) A mester lábánál a földön látható a fűrész Forrás: Stadtbibliothek Nürnberg |
Keretes fűrész egy 1572-es kiadású mezőgazdasági könyvben[1] |
Amint az a képeken is látható, az egészen egyszerűtől a szépen esztergáltig sokféle forma előfordul, de lényegében semmi különbség nincsen egy mai keretes fűrészhez képest. Több rekonstrukciót is megnéztem, de úgy éreztem, hogy asztalosi képességeimet meghaladta volna bármilyen bonyolult forma, ezért én csak egy egyszerű, egyenes tölgyfalécekből összerakott fűrészt készítettem el, hiszen ilyenre is látni több példát.
A karfák keresztmetszete egy 3×3cm-es négyzet, a közfáé egy 2×3cm-es téglalap. A karfákra középen egy-egy ágyat véstem, amibe a közfa vége illeszkedik.
A feszítést vastag lenzsinórral oldottam meg, ehhez a karfák fölső részén ráspollyal alakítottam ki a zsinórnak szánt ágyat.
Szempont volt az is, hogy a lap forgatható legyen, ehhez karfákra egy-egy furatot kellett tenni, amelyekbe az esztergált fogantyúk kerülnek.
A fogantyúk vágatába illeszkedik a fűrészlap, amit a karfák belső oldalán egy-egy csapszeg rögzít.
A fűrészlap egy modern faipari szalagfűrészlapból lett kivágva, és a végeit úgy köszörültem le, hogy egy darabon a keret furatába is beérjenek. A legutolsó lépésként a karfák markolatrészét, azaz a közfa és a fűrészlap közötti szakaszát kissé lekerekítettem, az egészet lecsiszoltam, és bekentem lenolajjal.
A lap eredetileg egy hasítófűrészlap, azaz szálirányban történő vágásra szolgál, de a próbák során kiderült, hogy ha megfordítjuk, akkor keresztirányban is egészen jól lehet vele vágni.
Források
- Gallo, A.: Le Vinti giornate dell'agricoltura et de' piaceri della villa. Camillo & Rutilio Borgomineri, Bresica (1572).