A rövid köpenyek, azaz körgallérok a férfiviseletben spanyol hatásra terjednek el keletebbre is, a 16. századi nürnbergi források „spanische Kappe” (spanyol köpeny) névvel illetik, ez a típus látható az alábbi képen.
 |
| Adam van Ort: Német divat (1570-es évek, részlet) Forrás: Virtuelles Kupferstichkabinett |
A megkülönböztetés oka, hogy ezek rövidebbek, mint azok, amiket német nyelvterületen hagyományosan „Mantel”-nek hívnak, és amelyeket a 16. században a gyászviselet részeként vagy időjárás viszontagságai ellen hordtak.[1] Ilyenek láthatók a következő ábrázolásokon.
| Hanns Pühler, nürnbergi vályogvető (1608) Forrás: Stadtbibliothek Nürnberg |
 |
| Hendrick Avercamp: Téli tájkép korcsolyázókkal (1608, részlet) Forrás: Rijksmuseum |
| Adriaan van de Venne: Középosztálybeli pár kutyával (1626) Forrás: The British Museum |
A kerek köpenyek a 17. század elejétől kezdve lassan teret nyernek a díszesebb viseletben is: nürnbergi inventáriumok szerint ekkor jelennek meg a drágább anyagok is a köpenyeknél, és válik elfogadottá a viselésük ünnepi alkalmakkor. Ugyanekkor jelennek meg az addig szokásos fekete és szürke mellett más színek is.[1]
A kerek köpenyek szabását az anyag szélessége és a köpeny kívánt hossza határozza meg. Előfordul, hogy az egész köpenyt ki lehetett szabni egyben, de sokszor toldani kellett. Juan Alcega 1580-as és Francisco Burguen 1618-as spanyol szabásmintakönyveiben különféle anyagszélességekre kiterített köpenyeket találunk, legtöbbször más ruhadarabokkal együtt, ezekből vettem néhány jellegzetes példát.
Az alábbi egy csuklyás, félkör alakú köpeny szabásmintája 1580-ból[3]. Viszonylag rövid, ⅞ rőf hosszú, így az anyag kiadja a félkör teljes sugarát.
Ugyancsak 1580-ból[3] van ez a köpeny is. Látható, 1⅓ rőfnyi hossza nagyobb, mint az anyag szélessége, ezért több darabból áll össze a félkör.
Az alábbi minta szintén az előző könyvből van, ez viszont egy teljes kör alakú. Egy kis darabon ez is toldva van.
A következő egy csuklyás selyemköpeny szabásmintája 1618-ból[4]. A selymek általában keskenyebbek voltak, látható, hogy az 1¼ rőf hosszú köpenynek csak a fele fér rá az anyagra.
A köpenyek lehetnek csuklyások vagy anélküliek, illetve lehet gallérjuk is, és különféle módokon díszítették is őket. A drágább anyagokból készült köpenyek – az inventáriumok tanúsága szerint – általában bélelve és szegve is voltak. Az esőköpenyek anyaga leginkább valamilyen ványolt gyapjú volt, és sokszor el sem szegték a szélüket, így ha kerek köpeny készítésére szánjuk el magunkat, számos változat közül választhatunk.
A cikk folytatásában a saját gyapjú esőköpenyem készítését írom le.
Források
- Zander-Seidel, J.: Textiler Hausrat – Kleidung und Haustextilien in Nürnberg von 1500-1650. Deutscher Kunstverlag, München (1990). ISBN: 3422060677
- Arnold, J.: Patterns of Fasion 1560-1620. Macmillan Publishers Ltd, London (1985). ISBN: 0896760839
- Alcega, J. de: Libro de geometria, practica y traça. Guillermo Drouy, Madrid (1580). Online kiadás: Biblioteca Nacional de España.
- Burguen, de la Rocha de, F.: Geometria, y traça perteneciente al oficio de sastres. Pedro Patricio Mey, Valencia (1618). Online kiadás: Biblioteca Nacional de España
- Henshall, A. S., Seaby, W. A.: The Dungiven Costume. Ulster Journal of Archaeology, Third Series, Vol. 24/25 (1961/1962), pp. 119-142.
További olvasnivaló
