A készítés menetéről nem sok leírni való van, helyette inkább képeket mutatok be. Kezdetnek egy hangulatkép, mondjuk egy eléggé elkeseredett kockajáték végéről; nagyban megy a játék, ekkora összegekről egy átlagos katona, különösen magyar katona legfeljebb álmodozhatott.
Egy közönséges katonai kerekes pisztolypár ára Bajcsán 1592-ben tartozékokkal (köztük a felhúzókulccsal) 8 aranyforint volt, miközben ugyanitt egy német gyalogos kapitány (Hauptmann) 40, az őrmesterek (Feldwebel), a felcser, dobos és sípos 8, a közlegények pedig 4 rajnai forintot kaptak (ami forintonként 80 magyar dénár, vagyis mintegy 40g ezüst) [1].
 |
A befoglaló méretekre vágott obszidántömb,
és az eredeti óra a nagyító alatt. |
 |
A szerkezet ürege, az első lépcsőben,
az állítógomb helye nélkül |
|
 |
A véglegesre kialakított üreg, a behelyezett óra-
szerkezettel, a külső forma durva nagyolása után.
Megfigyelhető az eredetit helyettesítő új réz állítógomb |
 |
Ugyanaz a nagyító alatt |
 |
És alulnézetben |
 |
Az új számlap: poncolt ezüst lemez, még a számok
színezése előtt. A várakozásaimmal ellentétben
még így is jól hozzá lehet férni az állítógombhoz |
 |
A közel végleges forma polírozás előtt... |
 |
...és után. Bizonyos szögekből szépen látszik
az obszidiánban lévő aranyszínű csillám,
más irányokból ugyanez a részlet pedig mélyfekete színű. |
 |
A kész számlap még az eredeti mutatókkal.
Ezeket később cserélni kellett, mert a számhoz
mérhető szélességük miatt alig voltak láthatóak |
 |
A foglalat felső része durván kialakítva. |
 |
És már illesztve a számlaphoz |
 |
A fedél nyers alapja |
 |
A foglalat alkatrészei és a fedél |
 |
Ideiglenesen összeszerelve. A fedélen látszik a zsanérral át-
ellenben felforrasztott rézszeg, a zár tervezett alkatrésze |
 |
Becsukva a függesztőszem oldaláról |
 |
Az alsó oldal nyers rozettája, a felragasztott pántokkal.
A későbbiek során a kiemelkedő gombot eltávolítottam,
mert viselve nagyon bökött, és instabil is volt a fekvése |
 |
Ugyanaz oldalról |
 |
Az eredetileg elkészített zárszerkezet oldalirányban nem
biztosított stabil rögzítést, ezért a helyére egy csappal
biztosított réztömböt forrasztottam, amiben hornyot
alakíthattam ki az oldalmozgások ellen |
 |
A zár rugalmas eleme a foglalaton |
 |
És mindez összeszerelve és becsukva |
 |
A kész óra szétszerelve.
Ebben az állapotban lehetséges a beállítás. Megfigyelhető
az ütések elleni védelem miatt meghagyott védőkosár |
 |
A kész óra vésett díszítést kapott.
Itt már az új, szélesebb mutatók láthatóak |
 |
A rozetta végleges formája. Figyelemre méltó,
hogy a ház ebből a szögből mennyire homogén fekete |
 |
Míg ha kissé oldalról nézzük... |
Források
- Kovács Gy. (szerk): Weitschawar / Bajcsa-vár: Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg (2002).
Előzmény:
Zsebóra készítése, 1. rész - Korabeli órák
Zsebóra készítése, 2. rész - Felhasznált anyagok és tervezési elvek