Térdnadrág, 1. rész - források, szabásminta

A doublettel egy időben elkezdtem dolgozni a muskétás nyers színű gyapjúból készülő nadrágján is. A cikk első részében a sza­bás­min­tá­ról írok.

A piros felső az I.M.F. monogramú rézmetsző 1617-ben készült kártyái közül

A doubletnél már említettem, hogy a ru­ha ötlete egy 1617-es kár­tya­pak­li^[1] né­ze­ge­té­se­kor merült fel. A képen lát­ha­tó nadrág térd fö­lé érő, buggyos da­rab, ezért ilyeneket ke­res­tem. A Patterns of Fashion^[2] re­mek forrása a mindenféle for­má­jú ruhák­nak, és a szabásmintákhoz fű­zött aprólékos meg­jegy­­zé­­se­k jó ké­pet ad­nak ar­ról, hogy hogyan gon­dol­kod­tak a korszak szabói, így hát ismét ehhez a könyv­höz nyúl­tam. A megtalált nad­rág egy főúri da­rab, díszesen ha­so­ga­tott se­lyem­ből, de igen egy­sze­rű formája van, így úgy gondoltam, hogy fel­hasz­nál­ha­tó egy közkatona ruhájához.

Mivel a szövet adva volt, a szabásmintát annak méretéhez iga­zí­tot­tam. A korabeli nadrágok bő szabása miatt a fő méretek a de­rék­bő­ség, a hossz a combok külső és belső oldalán, valamint a térdnél mért bőség. Ehhez a nadrághoz két szabásmintát kellett el­ké­szí­te­nem: egy kül­sőt és egy bélést. Az alábbi ábrán a szürkével a külső ré­teg és a közbélés, fekete kon­túr­ral a bélés körvonalait jelöltem.

BC: hossz deréktől a térdig
BC': BC plusz másfél te­nyér­nyi
DE: belső szárhossz
AE és A'E': hossz a deréktól az ülepig

A rajzolásnál az alábbiakat vegyük figyelembe:

• Minden da­rab­ból négyet kell kiszabnunk.
• A BC' szakasz a külső anyag (és a közbélés) hossza, másfél te­nyér­nyi­vel nagyobb a nadrág végleges hosszánál. Ez a többlet adja majd a nad­rág buggyosságát.
• A DEA és D'E'A' vonalak fedik egymást.
• A CD szakasz hosszát a derékbőség és az ülep íve ha­tá­roz­za meg. Mivel ez valós térdbőségnél biztosan nagyobb, var­rás­kor a bélést is be kell ráncolnunk.
• A C'D' és az A'B szakasz hosszát a külső szövet mérete ha­tá­roz­za meg.

A négy darabon kívül még szükség lesz egy tenyérnyi széles csíkra a külső anyagból, ezzel szegjük el a derekat, és ebbe kerülnek majd a fű­ző­lyu­kak. A térd elszegéséhez a le­eső darabokat használhatjuk. A zsebekhez a bélés anyagából vágjunk ki téglalapokat, a „minél na­gyobb, annál jobb” elvet követve, de azért arra ügyelve, hogy egy-egy zseb ne legyen szélesebb, mint a derékbőség fele.

A folytatásban a szabásról és az összeállításról lesz szó.