Francia-német zsoldoskompánia a XVII. századból
2017. július 3., hétfő

Síp

A British Museum egyik sípja
Rendezvényeken komoly problémát tud okozni, hogy hogyan lehet utasítást adni a csapat többi tagjának. Kiabálni reménytelen, a dobok nem hallatszanak ki az általános össze-vissza püfölésből. Egy lehetséges megoldás a síp használata.
Ennek több fajtája is lehetséges, a legkülönbözőbb anyagokból (fa, szaru, csont, fémek, kerámiák). Mivel a karakterem a mérnöki munkája mellett érdeklődik a hajózás iránt is, ezért készenfekvő megoldás a tengerésztisztek által ekkor már általánosan használt sípforma (Bosun pipe, Boatswain's call, stb.)

Források
A síptípusról eléggé sok adat található, a középkortól kezdve általános a használata a mai napig, csak néhányat említve:
http://www.whistlemuseum.com/tag/1860s/

Holland tengerésztiszti síp, 17. sz eleje,
Rijksmuseum.


Admirális kezében:
A holland flotta admirálisának portréja (1570-1610, részlet),
Forrás: Rijksmuseum

Vagy zenésznél:
Férfi lanttal. ifjabb Hans Holbein
Berlin, Gemäldegalerie

A síp lényegében egy fém gömb, vagy hordó formájú test (buoy), oldalán furattal, amire egy csövön (gun) keresztül fújnak rá. A rendszert különböző megoldású díszítő/merevítő elemek (keel) egészítik ki, amik mellesleg a fogást is segítik.

Készítés
Anyagok: sárgaréz lemezt (1 mm), illetve csövet és huzalt használtam. A gömb két mélyhúzott lemez félgömbből készült. A húzást golyóspréssel, kissé túlméretes furatba illeszkedő acéltüskével végeztem. Ennek következtében kissé hullámosodott a perem, azt kalapálni kellett, de még így is kiszakadt pár lemez. Az alkatrészeket keményforrasztással, PB forrasztólámpával állítottam össze.

A húzószerszámok, két sikertelen
és két sikeres félgömb előgyártmány

A félgömbök levágott fölösleggel és egyengetve

A gömb és a szár. már szóra lehet bírni.

A szár felforrasztva, még egyenesen.

Készen.