Az alábbiakban a cikk előző részében kiszabott, hasogatott trunkhose összeállítását mutatom be.
A bő nadrágszárak
A nadrágszárak külső rétegének összeállításához először is egymásra fektettem a három réteg anyagot - a lila gyapjút, a majdani hasítékokban átlátszó vörös vásznat, és végül a zsákvásznat, majd széleken körben visszahajtottam és letűztem a külső gyapjút. |
| A jobb nadrágszár összetűzve |
Mivel a zsákvásznat nem egy darabból szabtam ki, és egyébként is eléggé foszlékony anyag, igen óvatosan kellett mozgatnom az egészet, de sajnos így is többször előfordult, hogy a varrás alól a széleken egyszerűen kifoszlott az anyag. Ezt elkerülendő, érdemes átlósan kiszabni a zsákvásznat, úgy nem csak a szélső szálat varrjuk oda. A foszlás miatt utólag jó pár helyen az anyag közepén oda kellett fércelnem a zsákvásznat a vörös vászonhoz.
A nadrágszárat először összevarrtam a külső oldalvarrásnál, ezután következett a nadrágszár alsó részének beszűkítése. Ehhez össze kell csípnünk az anyagot, és háromszög alakban levarrni.
A szabásmintán látható téglalap alakú bevágásnak itt lesz szerepe: a lábak között a két nadrágszár egyenes, így oda nem kerül túl sok anyag, és lehetővé teszi a járást.
 |
| Az összeráncolt nadrágszár kívülről |
A szűkítés
A térdet takaró szűkítésekbe már nem tettem zsákvásznat, csak a lila és a vörös anyagot dolgoztam össze, majd beleszabtam a bélést, és félretettem őket.
Zsebek
A zsebek nagy, téglalap alakú zsákok, amelyeket felül nem varrtam össze, hiszen azokat a többi réteggel együtt dolgozom majd bele a derékszalagokba.
Bélés
A bélés a nadrág formájának kulcsa, ugyanis ennek hossza határozza meg a nadrágszár aljának és a deréknek a távolságát. A bélést többféle vászon maradék darabjaiból állítottam össze.
Az összeállítás
Első lépésként a nadrágszárakat állítottam össze. A szűkítéseket beletűztem, majd szoros sima öltésekkel összevarrtam őket. Sokszor használok sima öltést, főleg, ha az anyag szélét hurkos öltésekkel (vagy pelenkaöltéssel) szegem el. Sima öltéseknél minden ötödik-tizedik öltésbe vissza szoktam ölteni, így jobban meg tudom húzni a cérnát anélkül, hogy az anyag ráncolódna.
 |
| A nadrágászár szűkítése a helyére varrva |
Amikor ezzel elkészültem, elkészítettem a korcot egy réteg lila gyapjúból és egy lenvászonból. Ezt hosszában félbehajtottam, és a valamivel szélesebb lila szövetet a széleken visszahajtva a külső oldala felől letűztem. A korcot a tulajdonos derékméretére igazítottam, majd ehhez mérten ráncoltam be a nadrág felső szegélyét 12-15 cm széles ráncokba.
Ennél a pontnál jelöltem ki a zsebek helyét. Itt meg kell említenem azt a különbséget, hogy az eredeti nadrágot kb. 45cm széles sávokból alakították ki (nyilván ez volt az anyag szélessége), és a zsebek éppen ezért függetlenek a sávok összetoldási helyétől, ugyanakkor a rajz alapján két ránc közé esnek. A zsebeket feltűztem a helyükre, majd a külső anyaggal együtt bevágtam, és a már említett vörös ferdepánttal egymáshoz rögzítettem őket.
 |
| A zseb szegélye |
Egy próba után meghatároztam, hogy milyen hosszúnak kell lennie a bélésnek ahhoz, hogy a nadrágszárat a megfelelő helyen tartsa, leszabtam, és összevarrtam. A deréknál a bélés a derékbőséggel azonos méretű, lefelé pedig bővül. Első lépésként hozzávarrtam a nadrág felső széléhez és a zsebekhez, ezután ferdepánttal bevarrtam az elülső nyílásba is, majd az anyag széle alatt egy ujjnyival rádolgoztam a korcot.
 |
| A felvarrt korc, itt már fűzőlyukakkal |
A bélés alsó végét beráncoltam a nadrágszárak szűkítéseibe, majd a szűkítések alsó szélét összevarrtam a béléssel.
 |
| A bélés a nadrágszár szűkítésénél |
Fűzőlyukak, szegélyek, hasogatás
A nadrág eleje zsinórral záródik, és az zsebekhez hasonlóan itt is vörös ferdepánt szegi el a nyílást. A korcon körben öt pár fűzőlyuk található, amelyekkel viselője a nadrágot a doubletjéhez tudja erősíteni. A nadrágszárak aljánál nem használtam ferdepántot, mert a vastag vörös cérnát kellően dekoratívnak tartottam.
 |
| A bélés és a külső szövet találkozása a nadrágszár aljánál |
A deréktól lefelé egyenes vonalban soronként hat-hat ferde hasítékot vágtam. Ezek kivágásához az anyag szálirányát vettem segítségül, a szabályos elrendezést pedig úgy oldottam meg, hogy a hasítékok sarkai egymástól egy mutatóujjnyira vannak, és olyan szélesek, hogy négy ujjam kényelmesen beférjen rajtuk. Mivel csak a ráncok felső oldalát hasogattam meg, nadrágszár alsó részén nagyobb a hasítékok távolsága, mint felül.
 |
| Az elülső nyílás a fűzőlyukakkal és a hasogatott külső szövet |
 |
| A hasítékok a zseb két oldalán |
Források
- Arnold, J.: Patterns of Fasion 1560-1620. Macmillan Publishers Ltd, London (1985). ISBN: 0896760839
- Mikhaila, N., Malcolm-Davies, J.: The Tudor Tailor: Reconstructing Sixteenth-Century Dress. Costume and Fashion Press, Hollywood (2006). ISBN: 9780896762558
