A Küchenmeisterei[1] című, 1590-ben megjelent könyv a cukor tisztításához „kis seprűvel” habbá vert tojásfehérjét javasol:
[...]Diese Eyer sollen klar in einem reinen Becken mit Wasser wol erschwungen vnnd geschlagen werden/ mit weissen geschabenen Rütlein/ wie ein Besemlein zusammen gebunden/ daß sich die Eyerklar in luftigen weissen Schawm begeben [...]
[...]Ezeket a tojásokat tojásokat egy tiszta tálban vízzel jól össze kell ráznod, és felverned. Ehhez használj fehér, lehántolt gallyacskákat, amiket, mint egy kis seprűt, összekötsz. A tojás fehérje egy levegős fehér habbá váljon [...]
Bartolomeo Scappi Opera[2] című, 1570-es könyvének metszetei között látható egy ember, aki egy, a leírthoz a hasonló eszközt forgat a tenyerei között:
 |
| Habot verő férfi Bartolomeo Scappi Opera-jában[2] |
 |
| Nyírfaág Eucharius Rößlin 1550-es füveskönyvéből[3] |
[...]Man machet auch die besten keerbesem daraus in vserem land. Aus den jungen Bircken machen die bawern garbe seiler zu der frucht in der Erdde/ dann es geben gemelte Bircken zehe starcke gebende vnd ringe/ tu vilen dingen nutzlich.[...]
[...]A legjobb seprűket is ebből készítik a mi országunkban. A fiatal nyírfákból a parasztok a föld terményei számára készítenek kévekötelet/ mert ezekből a nyírfákból szívós, erős kötés és karikák készülhetnek, [amik] sokféle dolgokra használhatók[...]
Ezért aztán a legutóbbi nagyszülő-látogatás alkalmával megkurtítottam a házuk előtt álló nyírfa lelógó ágait. A friss, vékony hajtásokra mentem rá, ezek kellően rugalmasnak tűntek.
 |
| Az alapanyag, még levelekkel és kéreggel |
Az ágak egy részét megszabadítottam a levelektől és a kérgüktől, majd még nedvesen szoros kötegbe kötöttem őket, hogy nagyjából egyenesre száradjanak. A fel nem használt gallyakon megmaradt a kéreg, és megszáradtak: ezeken kipróbáltam, vajon jobb eredményre jutok-e, ha szárazon hántolom őket. Nem így lett, a száraz ágakról kézzel már képtelenség volt lehúzni a kérget, késsel hántolva pedig az amúgy is vékony vesszők még jobban elvékonyodtak, így ezt a módszert elvetettem. A hántolt, összekötözött vesszőket egy hétig hagytam száradni.
 |
| A száradni félretett vesszőköteg |
Egy hét elteltével szétbontottam a köteget, összerendeztem, majd lenzsinórral szorosan összekötöttem őket a végüknél és középtájon, úgy, hogy egy kényelmes hosszúságú nyelet kapjak. A szétálló vesszővégeket ezután nagyjából egyformára vágtam.
 |
| A kész habverő |
Ezután következett a próba: tojás- és tejszínhabot készítettem. A tojásfehérjéből negyed óra alatt kemény habot tudtam verni, bár mivel próbaképp csak egy tojásból csináltam, kissé nehézkes volt a hosszú habverővel a viszonylag kis edényben.
 |
| És működik: tojáshab |
A tejszínhabbal két próbát is tettem, friss habtejszínből pár perc alatt kemény habot vertem, az UHT-tejszín azonban csak negyed óra után kezdett habosodni. A habverő használhatóságát viszont mindkét esetben igazoltnak láttam.
Ezután megpróbáltam palacsintatésztát is kikeverni vele. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vessző-habverő hajlékony jószág, és bár eltörni aligha fog, sűrű dolgokhoz nem igazán alkalmas. A palacsintatészta – minthogy szabadon adagolhatók az összetevői – kiválóan alkalmas alapanyag arra, hogy ki-ki bemérje magának azt a sűrűséget, amihez még a nyírfavessző habverőjét fogja használni.
Használat után hideg vízzel tisztára mostam, és felakasztottam száradni.
Források
- Beyer, J.: Küchenmeisterei. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Beyer, Johann, Leipzig (1590).
- Rößlin, E.: Kreuterbůch. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Egenolff, Christian d.Ä., Frankfurt am Main (1550).
- Scappi, B.: Opera. Online-kiadás: Getty Research Institute. Eredeti: Tramezzino, Michele, Venetia (1570).
- Bock, H.: Kreũter Buch. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Rihel, Wendelin, Straßburg (1546).
