 |
| Francisco de Zubarán: Szent Apollónia, a fogászok és fogfájósok védőszentje (1636) Forrás: Web Gallery of Art |
A korabeli orvosságos könyvek mindegyike foglalkozik a különféle fogbetegségekkel és az azokra alkalmazandó szerekkel. A célom egy korhű fogápoló készlet összeállítása volt, ezért elsősorban fogporokat és a szájvizeket kerestem.
Egy 1594-es orvosságos könyv[1] 18 oldalon keresztül taglalja a különféle fogporok és fogfájás elleni készítmények készítésének módszereit. Fogporokhoz általában valamilyen meszes anyagot (tojáshéjat, korallt, gyöngyöt, szarvasagancsot, halcsontot) kell porrá törni és azzal dörzsölni a fogat, például az alábbi recept szerint:
 |
| A fogtörő. Jost Amman metszete a Ständebuch-ban (1568). Forrás: Deutsche Fotothek |
Vedd lazac szálkáját, égesd meg, és törd porrá. Tégy hozzá egy kevés égetett sót, keverd el a nyáladdal, és dörzsöld be vele a fogadat és az ínyedet. Az ínyed tiszta és egészséges lesz, a fogad pedig szilárd és erős.
Alapvetően persze mindenféle dörzshatású anyag szóba jöhetett: kavics, só, árpaliszt, dióhéj, de még szénné égetett kenyér is szerepel a porrá törendő anyagok között.
Gelbe Zeen schön weis zumachen
Nim Gerstenmeel/ mach daraus ein Brodt/ vnd backs in einem Ofen/ biss es wird wie ein Kolen/ damit reib die zeen offt. Oder: brauch wol verbrenten Ofenleim/ auß einem Backofen gleicher gestalt.
Sárga fogat szép fehérré így tegyél
Végy árpalisztet, csinálj kenyeret belőle, és süsd addig kemencében, amíg olyan nem lesz, mint a szén. Ezzel dörzsöld gyakran a fogadat. Vagy: használj jól megégett vályogot egy abból készült kemencéből.
A dörzsölés módszeréről:
[...]Wann du diss und ander Zanpuluer brauchen wilt/ so leg ein wenig daruon auff ein Papier/ vnd wind ein saubers Tüchlein unb ein Finger/ netze den Finger mit dem Tüchlein/ in einem starcken Weinessig/ vnd durck jhn auf das Puluer auff dem Papierlein/ reib die Zeen damit/ so offt es not thut/ im Monat/ ein mal oder zwey/ man mag auch bisweilen für den Essig Rosenwasser brauchen/ das macht den Mund lieblicher/ als der Essig/ Es macht aber die Zeen nicht so bald weis.
[...]Ha ezt vagy más fogport használni akarsz, tégy egy keveset belőle egy darab papírra, és tekerj egy tiszta kendőcskét egy ujjad köré. Nedvesítsd be a kendős ujjadat erős borecettel, és nyomd rá a papíron lévő porra. Dörzsöld ezzel a fogadat, ahányszor csak szükségét látod, egyszer vagy kétszer egy hónapban. Ecet helyett néha használhatsz rózsavizet is, amitől kellemesebb lesz a szád, mint az ecettől, de nem teszi olyan hamar fehérré a fogakat.
 |
| Fogászati eszközök egy 1598-as kiadású könyvben[2] |
A fogpor-receptek később sem változtak, azonban a 17. század második felére a havi egy-két fogmosás helyett már a kétnaponta történőt javasolják[3]:
Gebrandten Alaun/ Eyerschal/ jedes zzß/ gebrandte Hechtzähn/ Hirschhorn/ Kieselstein/ Fischbein jedes zzj, Muskaten/Mastir jedes zzß. Mache hierauß ein Pulver/ vnd reibe die Zähn hiermit mit einem rothen scharlachen Tüchlein / allzeyt über den zweyten Tag/ vnd spüle sie hernach mit Salbeywasser.
Égetett timsó, tojáshéj, mindből egy lat, égetett csukafog, szarvasagancs, kavics, halcsont, mindből két lat, szerecsendió és masztix, mindből egy lat. Csinálj belőle port, és dörzsöld a fogadra egy vörös skarlátkendővel, mindig kétnaponta, és öblögesd utána zsályavízzel.
A fogporokban a dörzsanyag mellett gyakori hozzávaló az örökzöld pisztácia gyantája, a masztix is; egy 1502-es[4] és egy 1550-es[5] füveskönyv is megemlíti, hogy rágva fehéríti a fogakat. Ugyancsak sokszor fordul elő a timsó is; minden bizonnyal az antibakteriális hatásuk miatt alkalmazták őket. Az általam átnézett forrásokban gyógynövények közül a zsálya a leggyakoribb.
A fogporokon kívül sokféle szájvizet is találtam, amelynek bor vagy ecet az alapja, és különféle illatos fűszereket és gyógynövényeket (koriander, rozmaring, szegfűszeg, zsálya, mirha) tartalmaz. Ezeket fogporral súrolás után használták, vagy a friss lehelet érdekében öblögettek velük. Egyes szájvizek hosszabb ideig a szájban tartva a fogfájás enyhítésére szolgáltak. A Küchenmeisterei című, 1590-es könyvben[6] például az alábbi recept olvasható:
Salbeywein
Wird mancherley weise gemacht/ etliche hencken Salbey in ein Fäßlein/ etliche sieden sie. Ist gut zu allen Gebrechen des Zanfleischs/ Zanwehe /Zungen geäder vnd Gliedern [...]
Zsályabor
Különféleképpen készül, vannak, akik zsályát lógatnak kis hordóba, mások megfőzik. Jó a fogíny minden bajára, fájós fogra, nyelvre, erekre és végtagokra [...]
A rendelkezésemre álló forrásokat átböngészve az alábbi fogápoló készletet állítottam össze: a fogpor pirított lencséből és mogyoróhéjból készült[1], szájvíz a fent említett zsályabor[6], a fogtisztításhoz néhány lenvászon rongydarab és némi papír.
 |
| A szárított zsályalevelet vászonba kötöttem és három-négy napig áztattam a borban |
A bor a zsályától erős illatot, sötétebb színt és kicsit csípős ízt kapott, valóban frissítő hatású lett. A fogporom érthető módon lencsefőzelék-ízű, és határozottan jól tisztít, de szükség esetén a fogpor nélkül használt lenvászon is jó hatásfokkal távolítja el a lepedéket.
 |
| A fogápoló szett: kis háncsdobozban a papír és lenvászon darabok, mellette a fogpor és a szájvíz |
A fogtisztítás korabeli módszereit éles körülmények között is kipróbálták a Kassa-Sárospatak menet résztvevői, akik öt nap alatt tették meg a két város közötti utat, 17. századi menetfelszerelésben.
Források
- Gabelkover, O.: Artzney Buch. Online kiadás: Halle, Saale : Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt, (2011). Eredeti: Wessel, Wilhelm, Eisleben (1594).
- Dryander, j.: Practicierbuechlin Außerlesener Artzeneystueck. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Lechler, Martin, Frankfurt/Main (1589).
- Gogler, C. von: Erneuerte Hauß- und Feld-Apotheck. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2013). Eredeti: Hallervord, Martin, Franckfurt am Mayn (1674).
- Cuba, J. von: Herbarius zu teütsch vnd von aller hand Kreüttern. Online kiadás: Halle, Saale : Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt, (2011). Eredeti: Schönsperger, Johann d.Ä., Augsburg (1502)
- Rößlin, E.: Kreuterbůch. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Egenolff, Christian d.Ä., Frankfurt am Main (1550).
- Beyer, J.: Küchenmeisterei. Online-kiadás: Halle, Saale: Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt (2010). Eredeti: Beyer, Johann, Leipzig (1590).
