Francia-német zsoldoskompánia a XVII. századból
2015. március 7., szombat

Egyszerű ételek régen: tejbegríz

A korabeli szakácskönyveket böngészve gyakran találkozom olyan hétköznapi ételekkel, mint az alábbi is, és amelyeket éppen az egyszerűségük és az időtállóságuk miatt tartok rekonstrukcióra érdemesnek. Tejbegríz (vagy grízpuding) receptje 1581-ből[1].

88. Brenn ein Grieß eyn in lauter Butter/ die warm ist/ wenn die Milch seudt/ so rür es eyn/ daß nicht knollicht wirt/ laß darnach sieden. Vnd ist wenig Grieß eyngebrennt/ daß dünn ist/ so nim Eyer/ vnnd zerschlag sie wol/ gelbs ein wenig/ vnd laß durchein Härin Tuch lauffen/ rür die Eyer in das Muß/ so wirt es fein dick/ saltz es darnach ab / vnnd machs braun mit einer heissen Hafendeck/ sträw Driet darüber/ so wirt es gut vnd auch wolgeschmack.

 88. Ránts grízt meleg vajban, és ha fő a tej, keverd bele, hogy ne legyen csomós, és hagyd főni. Ha túl kevés grízt rántottál, végy tojást, verd fel jól, sárgítsd meg kissé, és szűrd át egy kendőn. Tedd a tojást a szószba, ettől jó sűrű lesz, aztán sózd meg, és egy forró fedővel barnítsd meg, szórd meg cukros fahéjjal, és így jó lesz és ízletes.

A recept tulajdonképpen nem szól másról, mint hogy grízalapú rántást teszünk a tejbe, és azzal sűrítjük. Én tojást is tettem bele, a fent leírt módon. Arra sajnos nem jöttem rá, hogy hogyan is kellene a grízt fedővel megbarnítani, mert hiába fordítottam a tetejére egy forró serpenyőt, hatástalan maradt – bizonyára gondoskodni kellene némi hőutánpótlásról, mondjuk úgy, hogy a szóban forgó fedőre parazsat teszünk, ahogy azt több más korabeli receptben is olvashatjuk. A barnítás hiányának ellenére finom lett, az ízén jól érződött a vaj és a tojás, és a reggel megfőzött gríz estére sem szilárdult meg (ahogy általában szokott), hanem sűrű, ám mégis krémes állagú maradt.

A kész grízpuding fahéjjal és porrá tört cukorral

Források
  1. Rumpolt, M.: Ein new Kochbuch. Rumpolt, Frankfurt am Main (1581). Online-kiadás: Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel (2009).