2016. augusztus 30., kedd

Gyerekjátékok a kora újkorban: szappanbuborék

Szabbanbuborékok egy kagylóhéjban

Több kora újkori ábrázoláson láthatunk gyerekeket, akik szappanbuborék-fújással töltik az idejüket, és mivel egyébként is érdekelnek a korabeli játékok, arra gondoltam, érdemes kissé körüljárni a témát.

A XVI. századi allegorikus metszeteken és vanitas-festményeken a szappanbuborékokat az emberi mulandóság jelképeként ábrázolták. Legtöbbször kisfiúk fújtak buborékokat, és a képeken az elmúlás egyéb jelképei, mint például a füst vagy a koponya is gyakran megjelennek. Az ábrázolásmód elnevezése „homo bulla”, vagyis „az ember egy buborék”.

Hendrick Goltzius: Quis Evadet? (1590-es évek)
Forrás: British Museum

Szappanbuborékot fújó gyerek (ismeterlen metsző, XVII. század eleje)
Forrás: Rijksmuseum

Conrad Meyer metszete 1657-ből. A kép felirata:
Miképp a buborék eltűnik, ha hozzáér a szél,
úgy múlik el a világ is, vele a pompa, pénz és kéj.
Forrás: Deustche Fotothek

A kora újkori németalföldi zsánerfestészetben ez a kép kissé átalakult; a puttók helyett buborékot fújó gyerekeket festettek meg, és innentől kezdve a halál és az elmúlás motívumai is elmaradnak a képekről, és a szappanbuborékok ártatlan gyerekjátékká szelídültek.

Pieter Bruegel: Gyerekjátékok (1560, részlet)
Forrás: Wikimedia Commons

Jan Steen: Táncoló pár (1663, részlet)
Forrás: Wikimedia Commons

Annyi bizonyos, hogy ha korabeli játékot szeretnénk adni a gyerekünknek, a szappanbuborék-fújó készlet egy egyszerű, de látványos és szórakoztató megoldás. Nem kell hozzá más, mint víz, egy darab jól habzó szappan, valamilyen kis tál, és egy nád- vagy szalmaszál. A legtöbb képen tálka gyanánt egy kagylóhéj szolgál, így én is ezt használtam.

Más nem is kell: egy kagylóhéj, nádszálak és szappan

A buborékok után keresgélve egy igen különös képre is ráakadtam, amelyen egy felnőtt nő – a felirat szerint a nagylelkűség istennője, Liberalitas – fújja a buborékokat, a másik kezével pedig pénzt szór. Mivel a metszet egyébként egy ostromtárgyalást ábrázol, a kép feltehetően arra utal némi szatirikus éllel, hogy a háborúk során a pénz és az emberéletet egyaránt igen nagylelkűen áldozták fel a győzelem érdekében.