Cikkem előző részében egy trunkhose-ra kerestem analógiákat az 1600-1620 közötti időszakból. Az ezt követő lépés az anyagok kiválasztása és a szabásminta elkészítése volt.
A szabásminta
Mivel Janet Arnold részletesen leközöl egy 1600-1605 körülre datált trunkhose-t[2], ami formára igen hasonlít a tervezetthez, nem láttam szükségét annak, hogy más szabásminta után nézzek. Igen részletes rajzot közöl mind a kiszabandó darabokról, mind pedig az összeállításról, így azt átnézve nem sok kérdés marad.
A szabásmintát némileg át kellett dolgoznom, mert az alapul vett nadrághoz felhasznált anyagnál kevesebb állt rendelkezésemre - 2,5m helyett csak 1,8m jutott nadrágszáranként.
Anyagok
A korszakra jellemző, hogy a ruhadarabokat sok rétegből készítették, de azért ahol lehetett, spórolósra vették a figurát - azaz belül, a nem látható helyeken olcsóbb szöveteket alkalmaztak[1]. A leendő tulajdonos karaktere egy pikás katona, azaz egy valamivel jobban fizetett, de jómódúnak nem mondható duplazsoldos, így az anyagokat ennek megfelelően választottuk ki.
Az Arnoldnál leközölt nadrág egy nehéz, fehér gyapjúval van bélelve, amelyet a külső bársonnyal egy réteggé dolgoztak. Ezen belül pedig még egy durva len- vagy kenderszövet - valószínűleg zsákvászon - található. A nadrág bélése pedig pamut vagy len, amely a külsőnél jóval kisebbre van szabva, a kettő között pedig jókora zsebek lógnak mindkét oldalon.
Az általam elkészítendő nadrágnál a külső anyag egy lila gyapjúszövet, amelyet meghasogatni terveztem. Emiatt ezt a szövetet vörös lenvászonnal szerettem volna alábélelni, hogy a hasítékokon valami elütő szín látszódjon át. Ezek alá - az alapul vett nadrághoz hasonlóan - egy réteg durva zsákvászon kerül, hogy kellő tartást adjon az anyagnak, majd belülre pamut- és lenvászonból készül a bélés és a zsebek, jellemzően maradék darabokat felhasználva.
A szegélyek elvarrására a vörös vászonból vágtam le ferdepántot, a látható varrásokhoz vörös pamutcérnát használok, a nem láthatóakhoz pedig többnyire feketét.
Előkészítés, szabás
A szöveteket szabás előtt természetesen beavattam, hogy a végleges méretüket elérjék. Elsőnek a külső lila anyagot szabtam ki, mivel ebből volt korlátozott mennyiség. A vörös alábélelést és a zsákvásznat ehhez igazítottam, de azokat egy ujjnyival kisebbre vágtam, hogy a lilát a szélein visszahajtva össze tudjam dolgozni a három réteget.
A szabáshoz kapcsolódóan elöljáróban el kell mondanom, hogy korabeli ruháknál figyelembe kell vennünk, hogy a kora újkori átlagmagasság kisebb, mint a mai. Én is beleestem ebbe a hibába: az első próbánál derült csak ki, hogy a nadrág ülepe túl mélyen van, így oda a maradék anyagból be kellett toldanom egy darabot, hogy a tulajdonosát ne akadályozza a pikás mozdulatok hibátlan végrehajtásában.
Ezután a lábszárak, a belső, fehér-natúr bélés, a zsebek és a derékszalag kiszabása következett, amelyeket az innen-onnan lehulló maradékokból raktam össze.
A folytatásban a nadrág összeállításáról írok.
A szabásminta
Mivel Janet Arnold részletesen leközöl egy 1600-1605 körülre datált trunkhose-t[2], ami formára igen hasonlít a tervezetthez, nem láttam szükségét annak, hogy más szabásminta után nézzek. Igen részletes rajzot közöl mind a kiszabandó darabokról, mind pedig az összeállításról, így azt átnézve nem sok kérdés marad.
A szabásmintát némileg át kellett dolgoznom, mert az alapul vett nadrághoz felhasznált anyagnál kevesebb állt rendelkezésemre - 2,5m helyett csak 1,8m jutott nadrágszáranként.
 |
| Az általam átdolgozott szabásminta |
Anyagok
A korszakra jellemző, hogy a ruhadarabokat sok rétegből készítették, de azért ahol lehetett, spórolósra vették a figurát - azaz belül, a nem látható helyeken olcsóbb szöveteket alkalmaztak[1]. A leendő tulajdonos karaktere egy pikás katona, azaz egy valamivel jobban fizetett, de jómódúnak nem mondható duplazsoldos, így az anyagokat ennek megfelelően választottuk ki.
Az Arnoldnál leközölt nadrág egy nehéz, fehér gyapjúval van bélelve, amelyet a külső bársonnyal egy réteggé dolgoztak. Ezen belül pedig még egy durva len- vagy kenderszövet - valószínűleg zsákvászon - található. A nadrág bélése pedig pamut vagy len, amely a külsőnél jóval kisebbre van szabva, a kettő között pedig jókora zsebek lógnak mindkét oldalon.
Az általam elkészítendő nadrágnál a külső anyag egy lila gyapjúszövet, amelyet meghasogatni terveztem. Emiatt ezt a szövetet vörös lenvászonnal szerettem volna alábélelni, hogy a hasítékokon valami elütő szín látszódjon át. Ezek alá - az alapul vett nadrághoz hasonlóan - egy réteg durva zsákvászon kerül, hogy kellő tartást adjon az anyagnak, majd belülre pamut- és lenvászonból készül a bélés és a zsebek, jellemzően maradék darabokat felhasználva.
 |
| A nadrághoz használt szövetek |
A szegélyek elvarrására a vörös vászonból vágtam le ferdepántot, a látható varrásokhoz vörös pamutcérnát használok, a nem láthatóakhoz pedig többnyire feketét.
 |
| Vörös vászonból vágott ferdepántok |
Előkészítés, szabás
A szöveteket szabás előtt természetesen beavattam, hogy a végleges méretüket elérjék. Elsőnek a külső lila anyagot szabtam ki, mivel ebből volt korlátozott mennyiség. A vörös alábélelést és a zsákvásznat ehhez igazítottam, de azokat egy ujjnyival kisebbre vágtam, hogy a lilát a szélein visszahajtva össze tudjam dolgozni a három réteget.
 |
| Az egyik nadrágszár kiszabva és összetűzve |
A szabáshoz kapcsolódóan elöljáróban el kell mondanom, hogy korabeli ruháknál figyelembe kell vennünk, hogy a kora újkori átlagmagasság kisebb, mint a mai. Én is beleestem ebbe a hibába: az első próbánál derült csak ki, hogy a nadrág ülepe túl mélyen van, így oda a maradék anyagból be kellett toldanom egy darabot, hogy a tulajdonosát ne akadályozza a pikás mozdulatok hibátlan végrehajtásában.
Ezután a lábszárak, a belső, fehér-natúr bélés, a zsebek és a derékszalag kiszabása következett, amelyeket az innen-onnan lehulló maradékokból raktam össze.
 |
| Az egyik nadrágszár bélése kiszabva |
A folytatásban a nadrág összeállításáról írok.
Források
- Mikhaila, N., Malcolm-Davies, J.: The Tudor Tailor: Reconstructing Sixteenth-Century Dress. Costume and Fashion Press, Hollywood (2006). ISBN: 9780896762558
- Arnold, J.: Patterns of Fasion 1560-1620. Macmillan Publishers Ltd, London (1985). ISBN: 0896760839
